Gyermekünk személyiségfejlődése során, minden kornak (csecsemőkor, óvodáskor, kisiskoláskor, serdülőkor) megvannak a maga kihívásai, feladatai, amivel  mind gyermekeinknek, mind nekünk, szülőknek meg kell küzdenünk. Ilyen kihívások, kérdések már az első évben megjelennek a szoptatással, az altatással, cumizással, ujjszopással stb. kapcsolatban. Végig kíséri az óvodáskort, mint a szobatisztaság kialakulása, az önállóság fejlődése; a kisiskoláskort, az iskolai teljesítmény fontosságának a megjelenésével, az önbizalom megerősödésével; illetve a serdülőkort, a megfelelő kortárscsoportok megtalálásával az identitás kialakulásával. Ezekkel a feladatokkal való megküzdés – természetszerűleg – sok nehézséget hordozhat magában, így előfordulhat, hogy gyermekünk nem tudja őket tökéletesen megoldani (például szorong; túlzottan dacos; nehezen válik el tőlünk; nincs önbizalma; nehezen illeszkedik be a közösségbe; bepisil; agresszív), s mi szülők pedig tehetetlennek érezzük magunkat a kialakult helyzettel szemben. A fejlődési kihívások mellett, előfordulhatnak nem várt krízisek, problémák is, mint például a szülők részéről válás, haláleset a családban, a gyermekközösség részéről kiközösítés, bántalmazás. Az ilyen nehézségek még inkább megnehezítiki a fejlődési feladatok megoldását. Ha a gyermekek nem tudják feldolgozni, megérteni a kialakult helyzetet (ami nem csoda, hisz sokszor mi szülők sem), gyakran furcsán kezdenek viselkedni (elfordulnak barátaiktól, leromlik az iskolai teljesítményük, még inkább elkezdenek szorongani), vagy olyan szokásokat vesznek fel, amelyek korábban nem voltak rájuk jellemzőek. Ilyen esetben szülőként végképp tehetetlennek érezzük magunkat.

Célunk, hogy az ilyen nehézségeken, szakértelemmel, sok év tapasztalatával, az Önök, szülők segítségével átsegítsük gyermekeiket, Önöket!